Bemutatkozik: Kristóf István

2017. február 14.
szerző: Kristóf István
téma: Tantrikus Szem-Lélek

A zsigereidben érzed az életfeladatod, de ez akkor még nem tudatosul. Közben szippantod az ismereteket, ahogy tudod, ahogy a sors utad engedi, ahogy csorgatja számodra a tudást. Emellett ott az egész Világ a MAGa bonyolultságával.

Honnan vettem a bátorságot? Mit is képzelek valójában, illetve mit is képzelgek? Mire föl ez a dolog? Mi is ez tulajdonképpen? Hallottál már róla…de azért nem mernéd tűzbe tenni a kezed, ha kérdeznének; szóval ez a tantra, vagy micsoda. MIEZ? Hogy jött ez nekem?

Talán a szexualitással indult…nem…jóval korábban!!!

Merd felvállalni ÖnMAGad. Ez felelősség, hitelesség,önazonosság. Bátorság? Egy kicsit! Életed első traumája, amikor „világra jössz”. Milyen szépen fűzött szavak. Ilyenkor pillantod meg a fényt először ezeken a szemeken keresztül . Hiszen ez a test nem első és nem utolsó, melyen keresztül tapasztalsz, mint ember. Te nem ember vagy! Te a Szellem vagy, mely egy Lélekhez kapcsolódik egy-egy inkarnációs ciklus erejéig,majd ahogy a Galaxisok, a Világegyetem alakul, úgy lépsz tovább, emelkedsz, majd kezded elölről.

Tehát megszületsz. Ám a traumák nem itt kezdődnek. A traumák ott indulnak, hogy milyen körülmények között fogansz meg. Hiszen egy tudatos létező Szellem vagy. A szülők, ha nem akarnak téged, nem várt emberként érkezel, akkor ezt már magzatként tudod. Ez az egyik első mintázat, amit életed során lelki blokként cipelned kell. Ilyenkor sok esetben meg is akarod magad ölni. Elkezdesz ficánkolni szülőanyád hasában, hátha ügyesen sikerül ráhurkolni a köldökzsinórt a nyakadra, és akkor ügyesen megoldod a kis problémájukat. Én is így születtem. Nyakamon a saját hurkommal. Ez a hurok genetikailag azonos is velem. Milyen furcsa…

Aztán lassan megbékélnek a szüleid, és keserű szájízzel elfogadják érkezésed. Amikor megszületsz, egy olyan Fényt hozol a Világba (Világ=Fény), amit csak a nagyon sötét lelkűek nem érzékelnek. Ez a Fény a Szerből jön. A Szer az az Erő, amiről a StarWars is regél. Az Erő, mely mindenben ott van, körülvesz és átitat, törvényei vannak, mindent alkot, irányít, kitölt és nincs rajta kívül semmi, vagyis rajta kívül már csak Semmi van.

Tehát a Szer nevű erővel érkezel a Világba. Ez pedig a Szer-Elem (Éter/Akasha). Az alaprezgés, az esszenciális finom rezgés. A hétköznapi életben szeretetnek hívják. Tehát a szülők lelke ilyenkor megenyhül, és átalakuláson mennek keresztül. Elfogadnak, szeretni kezdenek. Velem is így volt.

A megpróbáltatások elkezdődtek. Hiszen az élet lény-ege ez. A megpróbáltatások hosszú láncolata, ahol a próbákat ki kell állni, megoldani, és amit kell elengedni, amit kell megtartani.

3 hónapos koromban anyám válaszút elé került. Vagy nappali tagozaton még egy évig tanul, vagy levelezőn még 3 évig. Az 1 évet választotta. Én maradtam a nagyszülőknél, ő vizsgázni ment. Nap közben bölcsődébe helyeztek el, míg egyéb időszakban leginkább nagyanyám, vagy apám húga felügyelt. Gyakran ez abból állt, hogy kiságyam börtönrácsai mögül bőgve követeltem a testi közelséget, ám erre a külvilág nem adott kielégítő ingert, tehát órákig egyedül voltam magányomban.

/Nem tudom hallottál e már arról az embertelen kísérletről, amiben 60 újszülöttel játszadoztak el. Ez abból állt, hogy 30-at rendszeresen kézbe vettek, öleltek, érintettek, míg 30-at csak etettek. Akiket csak etettek, azok egytől-egyig meghaltak 3 hónapon belül./

A gyermek első éve meghatározó érzelmi fejlődése szempontjából. Létszükséglete az érintés, az ölelés, és persze a szerető gondoskodás. Nagyanyám ezt nem tudta, nem alkalmazta. Anyám vizsgázott, egyetemre járt,így sok időt külön töltöttünk. Nos mindezért ki a felelős?

Én…Miért?

Mert akit említettem, a Szellem, a Felsőbb Én, aki megszerkeszti, megtervezi egy-egy életútját, és sorsként véghez viszi a megpróbáltatások eredőjének eredményéért, hát Ő a felelős! Itt nincs kifogás! Nincs nyafogás! Sors van! Karma van! És ez az Élet. Tehát szegény szülők, nagyszülők, nagynéni nem tettek mást, mint amit megírtam nekik, mint Szellem, hogy miként viszonyuljanak hozzám ebben az életben. Hálás vagyok nekik ezért Itt és Most!

Tehát úgy írtam meg a sorsom, hogy már itt elhelyeztem lelkem mélyére, tudatalattimba a cicik, a női érintések, testközelség, szeretet hiányát. Ez azóta bennem van, és munkálkodik. Egy folyamatos éhségként, hiányként élek vele együtt. Az Életfeladatomon már ekkor, 3 hónaposan elkezdtem dolgozni. Ez az alaphiány, mint rezgés az élet folyamán szerteágazik, a személyiség, a lelki blokkok egyfajta rendszerét alakítja ki, melyen sok módszeren keresztül oldhatsz, esetleg meg is oldhatod. Én is ezt tettem később, amikor tudatossá váltam, így tehát a hiányosság, az említett lelki „éhség” már alábbhagyott. Nem mardos, mint tizenéves koromban, amikor sok versem ebből a tudatalatti, lelki hiányból, a világ megértésének, a háttér ismeretének, a tudásnak megszerzésére tett lépésekből fakadt. Ám ennek megszerzésének akkor még nem volt itt az ideje. A Más-Világ c. kötet számos útkereső, fájdalmas, megoldáskereső irása ebben az időszakban született.

Ebben az életkorban még kapcsolatban vagyunk azzal a magasabb dimenzióval, ahonnan a Szellemünk érkezik, így tudatunk még onnan működtet teljesen bennünket. A magatahetetlen, gyámoltalan gyermek az egót csak 2-4 évesen kezdi befogadni, majd lassan azonosul vele, leginkább a félelmeken (Fél Elem) keresztül, de persze sok más szempontból is, de a félelmek a meghatározók, melyek kialakítják a tapasztalást, a személyiséget, később a tudást, mely mind-mind az anyag, a tér-idő 3+1 dimenziójában érvényes. Ezért nem ér túl sokat az egós tudás. Ez a csekély és felületes tudás abban segít, hogy a nehézkes, félelem és korlátok alapon felépített földi matrix játszótéren összeszedj komoly tapasztalatokat. Ezek mivel tudatlanságon, egón alapulnak leginkább, ezért tele vannak hiányosságokkal, tévedésekkel, amiből az következik, hogy sok negatív tettedet továbbviszed a többi életedbe, mivel ebben nem tudod helyre hozni azokat. Ez a karma törvénye, az ok-okozat, amikor minden tett magával von egy következményt, hogy a kozmikus egyensúly visszabillenhessen alapállapotába.

És akkor ezután kezdődhet a nemiség és a szexualitás szárnybontogatása!

Tudod, amikor 5 évesen komoly érdeklődést kezdesz mutatni a másik nem iránt. A nemi szervek kíváncsivá tesznek, és látni szeretnéd egy másik gyereknek milyen van. Igen, valahol itt kezdődik. Csakhogy ez itt nem áll meg. Mert ez nem kíváncsiság. Ez nem egy múló korszak. Ez egy kezdődő szenvedély, mely nem választható el tőled. Nem csak a kíváncsiság vezérel, mert a szépséget és az esztétikát keresed a látványban. Igen 5 évesen. És nem csak a gyerekek érdekelnek, sőt valójában a felnőtt formák, testtájak és rejtett helyek, mik esztétikai gyönyört okoznak. Pajzán verseket tanulsz, majd értesz és értelmezel egyre mélyebb tudással, mely beépül, de nem a piszkos, alpári, lenéző formában, ami az egód hanyag kezelésébe kerül, hanem ez a lelkedbe épül be, és tisztelettel, rajongással, áhítattal, szeretettel azonosulsz szellemiségével.

A zsigereidben érzed az életfeladatod, de ez akkor még nem tudatosul. Közben szippantod az ismereteket, ahogy tudod, ahogy a sors utad engedi, ahogy csorgatja számodra a tudást. Emellett ott az egész Világ a MAGa bonyolultságával. Kezdetben igen egyszerű a dolog. Az emberek családokban élnek. A családokban van két felnőtt és egy vagy több gyerek. A családok házban laknak. A szülők dolgoznak, a gyerekek óvodába és iskolába járnak. A szülők pénzért dolgoznak, hogy vehessenek édességet, játékot, ételt, üdítőt…a pult alól banánt és colát. (Ne feledd ez a ’70-es évek).

A gazdag családok kertes házban laknak és van autójuk, a szegényebbek panelben, a még szegényebbek falun és vályogházban. És ENNYI a Világ a maga együgyű egyszerűségében, ahogyan egy 6-7 éves gyermek megtapasztalja.

Aztán ahogyan tágul a látókör, úgy jönnek a kérdések, és egy ideig a válaszok is. Aztán már nem jönnek a válaszok, mert a kérdések meghaladják a válaszadó ismereteit. Ekkor egy kisebb összeomlás következhet be. Aztán felállsz és elindulsz. Egyre több hazugságra, hamisságra lelsz, és egyre kevesebb igazságot látsz.

Itt álljunk meg!

Tehát már nem a nemiség csak az, mely érdekel, de a Világ is. Ez pedig nem a falu határáig tart. Ez az Univerzum határait súrolja, emellett a cicik és puncik, a kifestett ajkak és szemek, a lábak és kezek bevillannak olykor-olykor. Mikor? Mondjuk 13 éves kor alatt félóránként, felette pedig félpercenkét. A valóságtól csekély elrugaszkodással a költői túlzás irányába. Szóval nagyjából tényleg.

Közben átlendültünk a ’80-as évekbe, de azért még önkényuralmi jelképek vesznek körül bennünket. Mit jelent ez? Hát nagyjából annyit, hogy kuss legyen. A fene nagy szabadság és szabadosság neked nem jár. Megtűrt személy vagy az országodban. Ma más a helyzet? Nem sokat változott a szabadságot illetően, hiszen a funkciód a társadalomban ugyanaz. A Balatont lecserélted a horvát tengerpartra, a skodát suzukira, a hiteled pedig 100 ezerről 10 millióra. Ja és ha telefonálni akarsz, akkor nem kell krosszbáron keresztül fél napot várnod egy hívásra. Ha kérdést teszel fel, akkor nem kell elmenned egy könyvtárba, ahol éppen valaki kikölcsönözte a választ adó kötetet. Ugorj fel a netre, és gugli-muglit kérdezd meg. Hány éves vagy? Hazudj valamit és benne vagy rögvest egy vaginában, hogy a méhszáj nedvesen mosolyogjon rád. Hát ma már ezek mennek.

Így indult minden. A Világ és működése több rétegben szakadt rám 14-15 évesen. Kérdeztem, de nem válaszolt. Kerestem a kapcsolódást, de sem eszmei, sem fizikai úton nem sikerültek ezen próbálkozások. Azért belül mozogtak a motiváló erők, majd szétvetettek, így kiadtam őket magamból sok formában. Ám én a befelé, és a hozzám jövőkre vágytam. Éheztem és fáztam, szenvedtem. Tudatlanul a tudást éhezve, a tudatalattim és lelkem segélykérő hívásait hallgatva, több sebből vérezve.

Majd lassan rendeződtek körülöttem a dolgok, a Világ kezdett érthetőbbé válni. A vágyaim lassan teljesülni kezdtek. Csak néhány kérdés maradt megválaszolatlan. Ezek azonban sarkalatos, és életbevágó, társadalmi és filozófiai kérdések voltak. Féligazságokat kaptam. Ezek pár évre leállíthattak, de újra megjelentek még nagyobb kérdőjelek formájában. Aztán kezdtem az egyenleteimet egyszerűsíteni. Az életem állomásai, sorsom feladatai és csomópontjai jöttek egymás után, miközben az életjáték tanított. Talán nem kesztyűs kézzel bánt velem, de ez kellett, hogy komolyan vegyem akkor, és eljussak a Mába. Hova? A Jelenbe és a Mába, az ITT és MOSTba.

Ez Mi is?

Tantra. Világ. MAGia. India. Hunnia. SZERetet. FÉNY. Forrás. Felsőbb Én. Hermetika. Erotika. Sors. Karma. Tudatosság. Éltető LÉTező Élő MINDENség, Ki TEN MAG ad vagy…illetve vagy OK. Miért? Érted, vagyis értem…érted? Ha nem, hát kérdezz! Tőlem, vagy tőled, vagy tőle. De ez meg EGY: Mi? Egy meg egy egyenlő EGY. Hát ez az ÚT Itt és Most:

A Tantra A Tudatosság számomra. Jézusi tanítások, Tao, Hermetika, Buddhizmus, Fényvallás, Igazság a MAGam szűrőjén átszűrve, megkóstolva és megfűszerezve:

A TANTRA számomra a megengedő és befogadó Tudatos fejlődés, megtapasztalás útja.

Ahhoz, hogy a világot megértsük, előbb önmagunkat kell megértenünk. Fejlesztenünk kell kapcsolatunkat belső önvalónkkal. Ennek első fontos lépése önmagunk elfogadása, majd szeretete, melyek alapja az önismeret. A Tantra, mely egy Tudatos fejlődés, utat kínál az önmegtapasztaláshoz. Ahogy egyre jobban megismerjük, ahogy egyre jobban elfogadjuk és szeretjük magunkat, a Világ úgy változik velünk, úgy nyílik meg számunkra, majd fokozatosan mi magunk nyílunk ki önvalónk és saját Univerzumunk felé. Megnyílunk az érzések új megtapasztalása felé, új látásmódot érünk el a szeretet, feltétel nélküli elfogadás, megengedés, a régi berögződöttségek elengedése, a kötődések-függőségek hátrahagyása tekintetében.

Magasabb létsíkokon, ahol már nincsenek végletek, pólusok, ellentétes-önös érdekek, egy más létállapotot tapasztalunk meg. Ez az egységállapot, amikor is eggyé válunk a többi szellemmel (lélekkel), magával a Mindenséggel. Ez az egység, egy szeretet-fény állapot, ahol mintha egy állandósult gyönyörben léteznénk, mondhatni folyamatosan orgazmikus állapotban vagyunk.

A földi testben (melyet a lélekruha /aura, asztráltest/ vesz körül, és sző át teljesen) megtapasztalhatjuk a magasabb szférák érzését, átszellemülünk egy olyan tudatállapotba, melyhez akár a szexuális együttlét által is eljuthatunk, de tapasztalhatjuk más emelkedett szellemi állapotokban is.

A tantra nem szexualitás.

A tantrikus út egy nagyszerű lehetőség, és nem szabad a nemiségre és a vágyakra szűkíteni, mivel jóval több annál. Ha szívünket-lelkünket átadjuk e áramlatnak, lassan egyre nyitottabbá válunk. Ha például önmegtapasztalást nyújtó önismereti gyakorlatokat végzünk rendszeresen egyedül, vagy másokkal, akkor fokozatos fejlődésünk egyre magabiztosabbakká fog tenni bennünket, önszeretetünk ki fog teljesedni. Megérkezünk valódi önmagunkhoz, egy önálló, nyílt és magabiztos személyiséghez. Rendet teszünk közvetlen környezetünkben, benső valónkban, a lelkünkben, így tágabb világunkban is megtapasztalhatjuk a változást, a rendet és kiegyensúlyozottságot. Mindennapjaink szebbé válnak, amit magunknak köszönhetünk. Test-Lélek-Szellem hármas egyensúlyát, a harmóniát, az arany közép állapotát, a holisztikus egyensúlyt.

…és

A tantra mindenki számára elérhető. Ne ijedj meg, ha hallod ezt a szót, ne menekülj el, mert nem ástad bele magad, vagy mert hallottál valamit, ami veszélyes és tömény szexről szól. Nem kell a hagyományokat, a filozófiát tanulmányozni, vagy szexuális dolgokra szűkíteni a témát ahhoz, hogy gyakorold, vagy kövesd ezt az Utat. Csupán engedd meg magadnak mindazt, amit hoznak a mindennapok. Ne fordulj el semmitől. Próbálj ki mindent, amit odatesz a sors eléd. Például a Tantrikus Masszázst.

A tantra a megélő és befogadó lét. Csak szemlélődj…és engedd meg magadnak mindazt, amit a szíved mutat, vagy amit megízlelnél, kipróbálnál, megtapasztalnál. Engedd meg magadnak a szabad megélést. Ma ITT és MOST ez a TANTRA.

…többek között:

…és még néhány szelet: