Kristóf István: Ember Szer és Fény Világ

2019. június 19.
szerző: Kristóf István
téma: Róna

Senki más nincs Itt és Most;
Mi vagyunk itt;
Egy-Szer, s Mind!
Hála Világ,
Ezer virág,
Csodás, nyíló szabadság.

Arcodon hűs szellő illan,
Szemed csukott e Világban,
Ajkaidról félelem szól,
Tudatlan vagy imáidban.

Nem leled az Utad, holott
a Fény immár köszönget.
Térdre rogysz az álnok előtt,
Kábán lépdelsz sötétben. Halott
csókja későn ébreszt,
Fájdalmaid kesergők,
Szíved dobban,
Tested roppan,
Fejedben vagy sötétben.

Elhiszed, hogy valaki vagy,
Senki sem vagy e percben.
Olvasd el e sorok mélyét,
és ha érted,
úgy tudd érted
hozok miértet.

Szív-Szó szólal dallamokban,
Cseng és bong az illat-ár.
Fáradt népek üvegesen
Üregükből bámulják,
mit a sötét ürít már,
a rothadó szemét-gyár.

Kell e neked szeretett,
Keresed e módfelett?
Rálelsz é a Fényre ott,
hol eleddig sötét volt?

MAGadba zárt ősi titkok
fényre vágyón sugallják:
Tömeg-árban álom-halók,
vak tömegek legalját.

Letűnt hát a láncok kora,
Rabszolgáknak vézna sora.
Ám ha Te még itt maradnál,
annak sincs már jó oka.

Élő halott ember-tömeg,
alvón zabál húst, olajat,
szennyet, szart,
és más mocskokat.

Mosolygón kapsz silány étket,
hazug élet veled hál;
Halott Lelked somfordál.
Nem tudod már ki voltál.

Sajgó arcod megérinti
Illatfelhő szeretet:
Ébredj Kedves!
Itt az idő:
A Fény Kora.
Szép Világ.

Alhatsz tovább pöce szagban,
Vagy ébredj rá valódra!
Lépj ki, ki vagy
Vágy Világban,
Új planétán;
Tedd meg végre amit kell!
Ébredj fel és ünnepelj!

Senki más nincs Itt és Most;
Mi vagyunk itt;
Egy-Szer, s Mind!
Hála Világ,
Ezer virág,
Csodás, nyíló szabadság.

Hány Szer Ember jutott át?
Ember Szer és Fény Világ!
2019.06.19.